Kaleidoszkópok története

Az egyik legismertebb optikai játék a kaleidoszkóp, de vajon tudod-e honnan származik?

Kaleidoszkóp (optikai játék)


A kaleidoszkóp (görög; a kalosz, az eidosz és a -szkóp összetétele: „szép formákat néző”) egy optikai játék. Néhány szimmetrikusan elhelyezett tükör egy csőbe helyezve megsokszorozza az apró csillogó színes tárgyak képét. A kép a kaleidoszkóp forgatásával végtelen variációkban változtatható, innen az átvitt értelmű jelentés: színesen kavargó változások gyors egymásutánja. Már az ókori görögök is ismerték, 1816-ban pedig David Brewster skót fizikus újra feltalálta, és 1817-ben szabadalmaztatta is. Brewster a kristályok fénytörését egy tükröző fémcsövön keresztül vizsgálva bukkant erre a jelenségre.
A görög elnevezés nem az ókorban született, Brewster adta találmányának ezt a nevet.

Az eredeti terve egy olyan cső volt, amelynek van pár tükör az egyik végén és pár átlátszó lemez a másikon, a kettő között pedig gyöngyök. Eredetileg tudományos eszköznek tervezte, de úgy terjedt el, mint egy játék. Brewster azt hitte, hogy bevételt szerezhet népszerű találmányából, azonban ez nem sikerült, hiszen a kaleidoszkópot mások szabadon másolhatták.

Forrás: wikipédia