Ismét lesz magyar űrhajós!

Az emberiséget évezredek óta lenyűgözi az éjszakai égbolt. Már őskori barlangrajzokon is felfedezhetők csillagokat vagy holdfázisokat ábrázoló motívumok. Az égi jelenségek megfigyelése sokáig az élet gyakorlati része volt: segített a tájékozódásban, a mezőgazdaság ütemezésében, sőt, az időszámítás kialakításában is.

De az égbolt ennél sokkal többet jelentett. A babilóniaiak, egyiptomiak és görögök részletes csillagkatalógusokat készítettek, isteneket és mítoszokat gondoltak a csillagképekbe.

A reneszánsz idején a csillagászat a tudomány szolgálatába állt. Kopernikusz, Kepler, Galilei és Newton korszakalkotó felfedezései megváltoztatták az emberiség világképét: a Föld már nem a világegyetem központja volt, hanem csak egy a bolygók közül. Ezzel kezdetét vette az a szellemi forradalom, amely végül az űrkorszakhoz vezetett.

Űrhajózás: az emberiség nagy ugrása

Az emberi űrrepülés története 1957-ben kezdődött a Szputnyik–1 műhold fellövésével, majd 1961-ben Jurij Gagarin a Vosztok–1 űrhajóval, első emberként jutott a világűrbe. Az 1969-es holdraszállással – amikor Neil Armstrong és Buzz Aldrin az Apollo–11 űrhajóról a Holdra léptek – az emberiség fizikai valóságban is elérte azt, amit évszázadokig csak álmodni mert.

Napjainkban az űrkutatás nemcsak állami űrügynökségek, hanem magáncégek révén is fejlődik: a SpaceX, a Blue Origin vagy az Axiom Space új korszakot nyitnak a kereskedelmi és kutatási célú űrutazásban.

Magyarok az űrben

1980. május 26-án Farkas Bertalan első magyarként repült a világűrbe a Szojuz–36 fedélzetén. A Szaljut–6 űrállomáson végzett kutatásai Magyarország első komoly szerepvállalását jelentették a nemzetközi űrtudományban. Ő lett a világ hetedik űrhajósa.

Több mint négy évtizeddel később, most 2025 júniusában ismét magyar űrhajós, Kapu Tibor indul az űrbe! A HUNOR program keretében, a magyar kormány és az amerikai Axiom Space együttműködésével fogja képviselni hazánkat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).

Űrhajózás a játékvilágban: a Lemezárugyár öröksége

Az űrkorszak hajnala nemcsak a tudományban hozott forradalmat, hanem a gyermekek játékvilágában is. A magyar Lemezárugyár az 1960–70-es években több ikonikus játékot gyártott, amelyek az űrutazás élményét hozták közelebb a gyerekekhez.

• Holdrakéta – Lendkerekes lemezjáték, melyet elindítva gurulni kezd, végül valaminek nekiütközik. Ekkor a csúcsa benyomódik, a rakéta függőlegesbe emelkedik, az ajtó kicsapódik és a benne lévő űrhajós láthatóvá válik.
• Holdkomp – Fémtestű, részletgazdag jármű, gyakran mozgó alkatrészekkel és futurisztikus díszítéssel.
• Holdautó, űrautó, guruló, képzeletben idegen bolygókon dolgozó járművek
• Rakétapisztoly

Ezek a játékok ma már gyűjtői ritkaságok, de egykor szinte minden gyerekszobában megtalálhatók voltak.